Egy települési ötlet ritkán érkezik kész tervként. Néha egy beszélgetéssel kezdődik, amelyben valaki észreveszi: az eredeti kérdés mögött egy sokkal izgalmasabb lehetőség rejtőzik.
Intézményvezetőként 2023 májusától arra törekedtem, hogy Zircen is átültessem a gyakorlatba az általam, korábbi kulturális és művészmenedzseri munkám során kidolgozott BalatonArt Értéktér Program értéktér-menedzser szemléletét. Az eredeti helyszínkeresésben felismertem a helyi alkotói tudás, az ifjúsági részvétel és a településmárka összekapcsolásának lehetőségét. A létrejött alkotás közös intézményi és közösségi eredmény; megszületésének módszertani alapját a BalatonArt Értéktér Program adta.
Az I Love Zirc kezdeményezés a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB intézményi munkájában, a III. Béla Gimnázium diákjainak és pedagógusainak alkotómunkájával, a városvezetés és a helyi partnerek közreműködésével született meg.
Az egész egy kiállítással kezdődött. Róbert, egy helyi sportegyesület vezetője azzal keresett meg, hogy Dániel, a helyi gimnázium tanára helyszínt keres az iskola Dűne-kiállításának. Találkoztunk, hogy megnézzük: a kulturális intézmény, ahol dolgozom, tud-e helyszínként segíteni. Tudott, a kiállítás megvalósult. A beszélgetés közben azonban valami más is láthatóvá vált.
Adott egy iskola, ahol alkotni szerető fiatalok és inspiráló művésztanárok dolgoznak. Adott egy kulturális intézmény, amelynek feladata teret és nyilvánosságot adni a helyi kezdeményezéseknek. Adott egy város, amely szeretné erősíteni saját arculatát és a fiatalok kötődését. És adott egy személyes kapcsolat, amelynek köszönhetően ezek a szereplők egymásra találtak.
A kiállítás helyszínének kérdéséből lassan egy új kérdés született:
Mit alkothatnának a fiatalok nemcsak egy kiállításra, hanem magának a városnak?
A fiatalok ne csak szerepeljenek a városban
A települési ifjúsági programokban a fiatalok gyakran résztvevőként jelennek meg. Meghívjuk őket egy rendezvényre, koncertet szervezünk nekik, esetleg megkérdezzük, milyen programot szeretnének. A részvételnek azonban létezik egy ennél mélyebb formája is.
Mi történik akkor, ha nemcsak programot kínálunk a fiataloknak, hanem lehetőséget adunk arra, hogy ők maguk alakítsák a településről látható képet? A gimnázium diákjai és művésztanárai rendelkeztek az ehhez szükséges alkotói tudással. A városnak szüksége volt olyan új, szerethető elemekre, amelyekhez a helyiek és a látogatók is kapcsolódhatnak. A két igény korábban külön létezett.
A lehetőség a találkozásukban rejlett. Így született meg az I Love Zirc felirat, a város új szelfipontjának gondolata. A diákok az iskolai alkotótáborban készítették el a művet, amelynek tervezett helyszíne a Reguly Antal Múzeum udvara lett.
Így történt, hogy egy helyszínkeresésből közös városi alkotás született.
A jó ötlethez nem mindig új költségvetés kell
Települési fejlesztésekről beszélve gyakran először a rendelkezésre álló pénzügyi forrást keressük. Mekkora költségvetés szükséges? Milyen pályázatból lehetne megvalósítani? Ki finanszírozza?
Ebben az esetben nem egy előre meghatározott költségvetési sor indította el a folyamatot. A legfontosabb erőforrások már rendelkezésre álltak:
- a diákok alkotókedve;
- a pedagógusok szakmai tudása;
- a helyi kapcsolatok;
- az intézményi koordináció;
- a városvezetés támogatása;
- valamint egy helyszín, ahol az elkészült alkotás új jelentést kaphat.
A feladat nem ezek létrehozása, hanem a közöttük lévő kapcsolat felismerése volt. A polgármester a kezdeményezés mellé állt, az iskola alkotói közössége formát adott az ötletnek, a kulturális intézmény pedig segített összekapcsolni a szereplőket és a lehetőségeket. Ez nem azt jelenti, hogy minden települési projekt pénz nélkül megvalósítható. Azt azonban igen, hogy egy új gondolat elindításához sokszor nem a pénz az elsőként hiányzó erőforrás. Hanem a kapcsolódás.
Egy feliratnál több
Az „I Love” típusú feliratok világszerte népszerű turisztikai és városmarketing-eszközök. Önmagában tehát az ötlet nem ismeretlen.
Az I Love Zirc valódi helyi értékét nem pusztán a felirat formája adja, hanem a megszületésének története. Nem egy katalógusból kiválasztott és megrendelt utcabútorról van szó. Helyi fiatalok alkotásáról, amely egy helyi kapcsolatból, az iskola tudásából és a város támogatásával született meg. Ezért az alkotás egyszerre több jelentést hordoz:
- megállási és fényképezési pont a látogatóknak;
- új vizuális elem a város számára;
- bemutatkozási lehetőség a gimnázium alkotó diákjainak;
- a fiatalok jelenlétének látható jele;
- valamint egy történet arról, hogy Zirc képes saját erőforrásaiból új értéket létrehozni.
A városi jelkép így nemcsak a település nevét mutatja meg. A létrejöttének módja is mesél a helyről.
Az Értéktér-kompozíció maga az I Love Zirc alkotás és a hozzá kapcsolódó történet: egy kézzelfogható településmárka-elem, amelyben egyszerre jelenik meg a helyi kreativitás, az ifjúsági részvétel és a városról kialakított kép. A kompozíció minden szereplője más értéket adott a folyamathoz: Róbert a kapcsolatot, Dániel és a pedagógusok az alkotói tudást, a diákok a kreativitásukat, a polgármester a városvezetés támogatását, a főmérnök és a városüzemeltetés a megvalósítás szakmai feltételeit, a befogadó helyszín pedig teret adott az elkészült műnek. Intézményvezetőként az én feladatom az volt, hogy felismerjem és összekapcsoljam ezeket a különálló értékeket.
Figyelni, ott lenni, összekötni
Az Értéktér-szemlélet nem mindig nagy kutatással vagy hosszú tervezési folyamattal kezdődik.
Néha egy hétköznapi beszélgetésben jelenik meg a lehetőség. Valaki helyszínt keres. Valaki tud valamit alkotni. Valakinek van egy használható tere. Valaki felismeri, hogy ezek a különálló adottságok ugyanannak a történetnek a részei lehetnek.
Ehhez figyelni kell. Nemcsak arra, amit az emberek kérnek, hanem arra is, milyen képesség, vágy vagy még meg nem fogalmazott lehetőség húzódik meg a kérés mögött.
Az I Love Zirc történetében egy kiállításnak kerestünk helyet. Közben azonban helyet találtunk a fiatalok alkotókedvének is a város életében. Megszületett valami, ami korábban egyik szereplő tervében sem szerepelt – mégis mindannyiuk értékéből épült fel.
Ez az értéktér-kompozíció lényege.
Hogyan működött az Értéktér-módszer?
A Településportré nézőpontjából egy meglévő helyi erőforrás vált láthatóvá: a gimnázium alkotó diákjai és pedagógusai.
Az Értéktér Alkotóműhely szerepét azok a beszélgetések és közös alkotási alkalmak töltötték be, amelyek során az eredeti helyszínkeresésből városi ötlet formálódott.
Az Értéktér-térképen az iskola, a kulturális intézmény, a városvezetés, a múzeumi helyszín és a megvalósítást segítő szakemberek kapcsolata rajzolódott ki.
Az Értéktér-kompozíció pedig maga az I Love Zirc alkotás: a különálló helyi tudásokból megszülető, közös településmárka-elem.
Az Ön településén is vannak alkotó emberek, jó kezdeményezések és kihasználatlan kapcsolódási lehetőségek?
A BalatonArt Értéktér Program segít felismerni, hogyan válhat a helyi tudásból és a különálló ötletekből közös program, együttműködés vagy szerethető településmárka-elem.
Nyitókép fotó: Molnár Dániel